pályázat vége...

nem sok pályázat érkezett, konkrétan egy sem.. :(
de! ketten is felajánlották segítségüket, csak úgy. köszönöm!
így lett 3 féle keretem, ami nagyon tetszett mindenkinek, és örömmel válogattak közöttük.
a betlehemes háttér nagyon frankón nézett ki, és egész nap dolgoztam, tehát sokan akartak ilyen üdvözlőlapot. :)
ha kész lesz egy is, majd megmutatom.

éjszakai staféta

ismét egy stafétán vettem részt, bár az igazat megvallva nem mostani dolog. ez volt a történelem leghosszabb stafétája, majdnem 4 hónap alatt ért végig.
a téma viszont remek volt, és a született oldalak is azok lettek persze...
a mostani kikötés a "valami átvételén" kívül, hogy éjszaka készült képpel kell dolgozni.
persze nem tudtam mi legyen az a kép, és nem is emlékszem már, miért ez lett... bár az biztos, hogy egy szép emlékemet örökítettem meg.
mint Mesi is, én is nagyon szeretem Budapestet az esti kivilágításában. annyira örültem, mikor párszor itt sétálgattunk Petivel...
sokszor ültünk a Hősök terén a szobor talpazaton, sétáltunk a Margit szigeten... főleg nyáron szeretem. mert télen szumósnak néz ki az ember ha felöltözik, vagy megfagy.vagy mindkettő.
na ez egyébként az első közös sétánk volt 4sben, a hugival és az Ő szlovén lovagjával.
felmentünk a Gellért hegyre, és fényképezgettünk (meg kiköptem a tüdőmet...), és jót szórakoztunk. így a felirat nem pont igaz erre az alkalomra, de a kép, és a sok többi emlék mégis igazzá teszi.

egy nagyon fekete fotókartonra dolgoztam. sokáig tologattam a képet, hogy milyen elrendezést válasszak. az adott elrendezéstől nem nagyon akartam eltérni, mert szeretem én is a minimal stílust, amit képvisel az előttem lévő versenyző, Didó.
azt már tudtam, hogy nem fog roskadozni az oldalam a hozzávalóktól.
aztán eszembe jutott ez a varrott minta, amit már alkalmaztam egy régebbi oldalamon.
emellett döntöttem.
a fotó alapból sötét, és mivel fekete háttérre raktam, a lámpák sárga fényét próbáltam erősíteni a kiegészítőkkel. ezért sárga cérnával varrtam a díszt, kerestem egy sárga gombot mellé, és sárga hullámkartonból vágtam ki egy kapcsoszárójelet.
a fotó széleit leápoltam egy smirglivel, majd a hullámkartont is megsimogattam vele egy kicsit.
mivel nem volt elég látványos(és a hugom intenzíven biztatott), áthíztam fekete tintával is.
a rejtett kommentkártyát körbe tintáztam, és az akkor vadisúj pöttyökből álló nyomdámmal "vonalkáztam" be. (ezt a nyomdát azért kaptam, mert résztvettem a scrap találkozón!! :) tök jó volt.)
a címet először sárgával nyomdáztam, de végül a kommentkártya kartonjából vágtam ki egy kis darabot, és arra nyomtattam rá a szöveget.
ez , mármint a szöveg volt az egyik átvett dolog az adott oldalról. emellett az elrendezést, és a minimalista stílust próbáltam követni.
jó móka volt megint. örülök, hogy részt vettem benne. :) és már indul is a következő. :)
ja, és itt van pár részletfotó:

képkeret pályázat

bár még itt nem említettem, de tagja vagyok egy evangélikus (történelmi egyház) gyülekezetnek, s mi több, apám ennek a frankó közösségnek a lelkésze. sok program szokott lenni nálunk, és általában én fényképezgetek olyankor. mindenki kiveszi a munkákból a részét, és van, hogy szinte az egész gyülekezet dolgozik, és résztvevő egyszerre.
legközelebb egy nyílt napunk lesz, a karácsony fényében. előadás, zene, kézművesség, sütikészítés, ami csak szem-szájnak ingere.
sőt! fénykép keret díszítés is, amibe belevalót is adunk: a helyszínen lefényképezzük a résztvevőt- családjával, és dizájnos karácsonyi kerettel kinyomtatjuk, és vihető is.
drága apám kitalálta, hogy ezt a keretet én fogom megcsinálni, (és van egy sejtésem, hogy fotózni is én fogok, persze e kettő úgysem egy időben történik...) de azt elfelejtette, hogy nem én vagyok a számítógép zseni a családban... ki nézem magamból egyébként, hogy összehozok egy frankó keretet, de ugye 3 féle kell, és egy héten belül. nekem kb akkorra sikerülne, mikor remegő kézzel igazgatom magamon a kockás lepedőt a nyugdíjas otthonban, és úgy néz ki, az kicsit késő lenne.
szóval! az ajánlatom a következő:
kicsi scrapeléshez használható meglepetés csomaggal jutalmazom azt, aki engem kisegít ebben a helyzetben. ha esetleg digitális síkon mozog az illető, akkor szeretettel várom a dec.6i alkalmunkra, és ingyen lefotózom, és a saját képkeretével fel is díszítem a képet. :) ez utóbbi bárkinek választható, sőt! az egész rendezvényen résztvehet, és más fotózási módot is kipróbálhat:
betlehemi csendéletben a család: előre festett háttér, festett alakok fejeinek helyén kukucskálási lehetőségek. (remélem érthető.) :)
ha olthatatlan vágyat érzel a segítéshez, de nem vagy megelégedve az ellenszolgáltatással, próbálj alkudni.

tehát, amire szükségem van:
* képkeret, visszafogott karácsonyi hangulatban, jó kívánsággal:
"Áldott ünnepeket kíván: az Evangélikus Gyülekezet!"
*3 méret: portré, páros kép, családi fotó, 10*15 cm-s arányban.

a készítőt sajnos nem áll módomban reklámozni, de elrejtve (ha lehet ne csak ebből álljon a keret) megjelenhet a készítő "védjegye".
remélem sokan siettek segítségemre, a határidő: nov.30.
pályázat nyertesét itt bemutatom, és értesítem.
akkor mostantól várom a kereteket! :)

ez még nem a mi napunk volt....

a http://www.scrapbookozzvelunk.hu oldalon az esküvőről volt szó, és ezzel kapcsolatosan egy kihívás. régóta szerettem volna már esküvői oldalt készíteni, és ezt jó apropónak tartottam. sokat gondolkoztam, hogy milyen képpel dolgozzam, kinek a nagy napjáról, és nem tudtam választani. aztán megláttam egy képünket, amin Petivel bevonulunk a templomba Szilviék esküvőjén. és végülis nem volt kikötés, hogy a menyasszonynak és a vőlegényenek kell az oldalon szerepelnie! :)
de más kikötés volt:
a szerkesztők által készített freebie-t használni kellett. nem az én stílusom voltak ezek, ezért is nehezen kezdtem bele az oldalba, de az egyik megtetszett, méghozzá "a mi napunk" kiírás.
ezt választottam, és végül a mi képünket, az "ez még nem" kiegészítéssel.

más régen várt dolgot is felhasználtam: csipkével még nem dolgoztam. mindig nagyon tetszik, de valahogy végül nem kerül rá az oldalaimra.
itt azonban mindenképp szerettem volna.
a csipkén kívül régi papírokat is használtam, amit tintáztam, öregítettem-
a fotót smirglivel ápoltam le, és úgy ragasztottam fel, hogy a kommentkártya mögé rejthető legyen.
a kártya a találkozón kapott nyomdákkal lett díszítve, és egy rózsaszín szalaggal ellátva. ennek segítségével egyszerűen kihúzható.
a hosszú, pöttyökból álló nyomdámat is felhasználtam. az ellentétes sarkokat díszítettem vele. a dátumot egy jegyzetpapírra nyomdáztam, a "csinálj magadnak névjegykártyát" készletből vett betűkkel.
a freebie kiegészítés is ezzel történt. :)
gombok nélkül meg ugye nem oldal az oldal, ezért a padsorokat díszítő zöld növények színeivel megegyező gombokat válogattam össze. és megörültem nagyon, mikor rátaláltam a zöld szív alakú gombra. :) ezeket felvarrtam, a fehér alapkartonra.

az oldal pont egy évvel a kép elkészülése után jött létre. több mint egy hónapja. csak most nincs időm ezt a blogot túl rendszeresen vezetni.. :(
de ha ennyi kiesés után is beleolvastál, köszi. és remélem volt értelme. :)

3. staféta : a CSALÁD

ez a staféta rengeteg felismerésre vezetett! :)
1. van egy rakat tök jó akrillfestékem, ami SZUPER nyomdázó anyag!
2. álandóan fölöslegesen szöszmötölök dolgokkal, amit végül nem használok fel. aztán meg néha mégis...
és végre tudtam használni a színes tűzőkapcsokat, ami igazából a Judité, de hát örül neki. :)
és a szuper szalagot, ami mindig túl vastag, de itt eléggé jó...

a sorban Szilvi után következtem.jobban mondva következtünk, mert az jutott eszembe, hogy scrappeljünk együtt a Hugommal. a feladat az volt, hogy ugyanabból az alap képbből (Szilvi stafétája) ugyanazzal a fotóval ki mit alkot. meg hogy egymás mellett dolgozzunk (már rég szerettünk volna, csak nem volt rá megfelelő alkalom. DE MOST! :D szóval megtettük...)

Nekem nagyon megtetszett a színösszeállítás , amit Szilvi használt, .azt vettem át. illetve a díszítők elrendezését, de a virágokat gombokkal helyettesítettem. az oldalra egy magyar dalszövegnek kellett kerülnie, az én idézetem az LGT Fiú c dalából volt:

"Egyedül tiéd az élet nem lehet. másnak is kell hogy valamit adjál egy cseppet egy marék sóból másnak is kell hogy valamit hagyjál egy betűt ebből a szóból."
továbbá használtam szuper, magam festett csőszegecset, ami nekem kicsit megsérült a beütéskor...
a színes szalagokat a hozzá színben passzoló tűzőkapocs tartja. és ami még egyedi, a nyomda, amit én készítettem linoleumból, egy régen látott minta alaján (mondjuk lehet nem ártott volna mégegyszer megnézni azt a képet...)
ja! és mindent tintáztam-jobbanmondva a kikevert rózsaszín akrillfestékkel körbekentem, és szivacsos ragasztót használtam az "A" betű és a "Györfi" írás alatt..
a kép pedig:

Judit lila-barnában gondolkodott. tök jó , öntapadós filc betűket használt, illetve színes papírokat, és gombokat. a fényképet organza szalaggal keretezte, amit milton kapcsok tartanak.

nagyon tetszett a téma, az együtt dolgozás. :) ez egy tök jó staféta volt! ja, és a többiek oldala is csúcs szuper lett! :)
lásd itt: http://scrap.hu/showarticle.php?show=143

egy két részlet fotó- 3. staféta: a CSALÁD

hát kaptam egy...

....díjjat....
és Hana-tól!! és tök kedveset írt a blogjára, hogy miért...nem is hittem, hogy ilyet gondol... :I

szóval ez a díj. :)
A dolog lényege a következő:
Aki díjazott, az maga is díjazóvá válik, és továbbadja 2 bloggertársának.
1. Kiválaszt 2 olyan blogolót, aki neki kedves, akinek az alkotásait sokra tartja
2. Meg is indokolja, hogy miért éppen őket díjazza
3. Majd hagy az illető oldalán egy üzenetet, amiben felhívja a figyelmét rá


az egyik díj Izzie-é, mert a legutóbbi csirkés oldaláért már megérdemelné, de egyébként is nagyon jó stílusa van, és igazán szép oldalai vannak. kifejezetten kedvencem néhány! :)
a másik pedig Rika-é, ha másért nem a globális felmelegedésről szóló oldaláért mindenképp, de egyébként is lelkes scrapper. :) jó ötletekkel, precíz kivitelezéssel, ami mind mind díjjazni való! ;)
akkor 'megyek és szólok nekik'!

"első receptes könyv" - esküvői ajándék

Kedves Game Malik Szilvi! ha netán véletlenül olvasod ezt a blogot, kérlek ezt a bejegyzést 2008 oktoberig ne olvasd el!! nagyon köszi! :)

na szóval, ezt az ötletet szerintem több, mint tíz éve olvastam egy újságban a hogyan-tegyük-egyedivé-az-esküvőnket beszólások között. persze akkor még javában a naiv álmodozás korszakom volt, de (ennek azért örülök) belevésődött ez az ötlet az agyamba. valami olyasmi volt, hogy egy a5-s lapon mindenkitől kérjünk kézzel írt receptet. ennyi maradt meg bennem.
2004-t írtunk, én az érettségimre készültem, a nővérem meg az esküvőjére, mikor megkérdeztem, nem lenne kedve, kipróbálni ezt az ötletet. rámhagyta. én kicsit tovább fejlesztettem az emlékeim szerinti gondolatotkat, és írtam pár száz receptes lapot.
egy a5-s lapot félbe hajtva tettem a borítékokba a meghívó mellé, valami kis magyarázattal. mindegyik lapra ráírtam: A ________ család kedvenc receptje. (ja, emlékszem, hogy tök sokan nem értették, vagy nem töltötték ki ezt a fejlécet, pedig szerintem tök logikus.)
az esküvő után, alatt begyűjtöttük, és egy év alatt megvarrtam a könyvüket. (ezért választottam a félbehajtott verziót, hogy középen lehessen majd rögzíteni). elmeséltem ezt az ötletem a leendő sógornőmnek, aki tavaly ment férjhez. tetszett neki az ötlet, megint írtam pár lapot, és postáztuk a meghívókkal. (ja, spec a meghívót is én csináltam. bár Peti segített kicsit a ragsztgatásban... :) jó volt...)
na és a lényeg! befejeztem ma, Szilvi recepteskönyvét!
és ilyen lett:

a begyűjtött papírokat két ponton rögzítve egy vastagabb karton doboz részletre varrtam fel. vonalzó segítségével hajtottam meg az elő- és hátlapot. agy ott "tört", ahol én akartam.

ez már a behajtás után, így nézett ki a frissen kialakult gerinc.

választottam egy merített papírt, ami illett a fényképhez. a kép adott volt, ez került a nővérem könyvére is. ez volt az első digitális fotóm, egy videokamerával.. :S
akkor nagyon megtettszett ez a két répa, szépen beállítottam a zöldjét, és megörökítettem. azóta találkoztam már ilyen egybefonódott répával. és rájöttem, csak nekem tetszik. de végülis én döntök mi legyen a borítón. :P

a képet kicsit meggyötörtem reszelővel, hogy dizájnosabb legyen.
aztán felragasztottam az előlapra. berajzoltam a helyét, és ott igazgattam egy csomó ideig, de sikerült marahaferdén odaragasztani.
ezért rajzoltam rá egy keretet, egyenesen, mintha direkt lennének elmozdítva egymáshoz képest. és végülis én elhiszem, hogy direkt lett ilyen.. :)

mikor ezzel kész voltam, vettem átlátszó öntapadós fóliát, (kizárólag mattot! ez a kedvenc felületem. tök sejmes.) és bevontam vele.végül két szalagot rögzítettem rá, de csak a gerincén. így nem takarja el a képet sem.

kibontva és összekötve

szeretem a színskálát, ezért mindenféle színű papírokat küldözgettünk szét (színes fénymásoló papírok egyébként), és sorrendbe rögzítettem őket. azt hiszem sikerült a szivárvány színeivel ellentétes sorrendet kialakítanom.. :S
és még 3 kép:
üres papír, egy kézzel írt recept, és egy kreált tartalomjegyzék.

van vele munka, az elejétől a végéig. de szerintem megéri! alig várom már, hogy magamnak csinálhassak egyet! :)
tehát esküvő előtt lévőknek csak ajánlani tudom, hogy a meghívó mellé csúsztassanak be egy plusz lapot! nagyon kedves üzenetek jönnek így be , és tök finom, spéci, bevált receptek.
2ből 2 ezt bizonyítja. (;

angyal album(ocska) készítése

pár hónappal ezelőtt Anya kitalálta, hogy csináljak Pannusnak a névnapjára egy scrap valamit. Pannus a főnökének a lánya, és nagyon szereti Őket. ezt az ötletét előttem még elmondta a főnökének is, tehát én már úgy kaptam meg a kérést, hogy Klárika néni is nagyon jó ötletnek tartja, hogy Pannus a lányáról kapjon olyan fényképet, amit nem Ő csinált.
én is nagyon nagy ötletnek tartottam..... de belementem. előszöris a fényképezés okozott gondot, mert az időpontot, amit megbeszéltünk, átaludta a kiscsaj, abban a napszakban, életében először.... másnap azonban jött a risztás, hogy menjek gyorsan, Pannus elment egy félórára.
a képek elkészültek, és elő is hivattam 4t. elején albumot akartam csinálni, aztán Judit arra bíztatott, hogy "kirakhatót" csináljak. persze egyre közeledik a nap, ezért tegnap nekiültem, hogy elkezdem, legalább az 'inspirálódást'....
nézelődtem, már kiválogattam a papírt, szalagokat, mikor a képeim közt láttam ezt az angyalszárny albumot:



beleette magát az agyamba, ahogyan kell. az egyetlen keményebb kartonomnak így nekiestem, és kivágtam belőle két szárnyacskát: (előtte rajzoltam gyorsan egyet, sima papírra, ami kb hasonlított a képen lévőre.)

nagy örömömre lyukasztgathattam is: azt hittem kiszakad a tenyerem, de sikerült. (legközelebb ilyen albumot egy év múlva csinálok, mikor már kézközelben lesz az AKKORRA MÁR FÉRJEM!!) ja, de sikerült :

jobb hijján, porcelánfestékkel kezdtem el kenegetni. nincs más arany festékem, és elég jól működött. lefestettem az éleket, és a kb. kilátszó részeket. nekem tetszik, hogy a háttérpapír nem a széléig ér teljesen a kartonnak, hanem kicsit kilóg a színezett karton.

aztán már 'csak' a többit kellett kitalálni. szereztem Judittól rosszul nyomtatott, talán cannonos háttérpapírt, ami nekem pont tök jó volt, mert fehéret szerettem volna, valami dísszel, és szombat este 8 után ennél jobbat sehonnan nem remélhettem.
ebből kivagdostam a szárnyakat, illetve a fotót is ráigazítottam.
a belső oldalra került az idézet (aminek a megtalálása órákat vett igényebe !!!)

mellé pár gomb (fekete, arany madzaggal rögzítve)

a külső oldalak pedig arany, és ezüst díszítést kaptak. ugyanis ezen a festéken kívül minden sárgásabb arany, pl: az összes tollam.. tehát az angyal írást festettem (nem is sikerült túl jól... :( sajnálom nagyon.) az indák, és apró írás pedig, illetve a szegély is ezüst tollal lett firkantva.

használtam még strasszokat, szalagot a függönykarikákra, és indákat másoltam netről töltött példák alapján.

angyal album(ocska) készen

tehát itt az első megrendelésre készített scrappem készen:

ja, és alegjobb, hogy Klárika néni gyengéi az angyal figurák, szárnyak. komolyan nem tudtam! de örülök neki :)

gurul az üveggolyó, ki tudja hol áll meg...

kaptam egy üveggolyót MESItől..... ezzel, és /vagyis az abc betűivel így játszhatok egy asszociációs játékot, és 3 embernek elküldhetem, aki blogol. na akkor :

a- alkony
á-álom
b- bánat
c- cegléd
cs-csoda
d-denevér
e- eleven
é-élet
f- fóka
g- gördül
gy-gyors
h-hegedű
i-ilyen
í-ív
j-jellem
k-kedves
l-ló
m-majd
n- nem
ny-nyak
o-oliva
p-Peti
r-répa
s-séta
sz- szombat
t-tojás
ty-tyúk
u-undor
ú-úszás
ü-üveg
ű-űr
v-Veled
w- welcom
x-xilofon
y-yeeh
z-zokni
zs- zsepi

a három üveggolyóm, amit nyertem, tovább küldöm: Merika-nak, Moncsi-nak és Arany-nak.
sok szeretettel! :)

üdvözlőlap, ismét...

azt hittem a "fél nappal előtte szól"-t nem lehet felül múlni, de tévedtem....
a hétvégén meglátogattam kedvenc Vőlegényem. már este szólt, hogy másnap lesz az Apukája születésnapja, és kellene valamit adni Neki.

és, hogy majd elmegyünk veszünk egy két apróságot, és kreáljak már gyorsan egy lapot Neki is, mint az esküvőre egy hete.... és egyébként is miért háborodok fel, hiszen mások ellenzik a scrap-őrületeket, biztos panaszkodnak is a fórumon, Ő meg milyen rendes, mert csak úgy adja a lehetőségeket, hogy dologzhassak.....
ilyen indítás után, és a bájos ártatlan tekintetének köszönhetően, (meg alapból is) neki kezdtem, hogy készítek egy üdvözlő kártyát. gyorsan izzította is Éva nénit(az Anyukáját), hogy adjon színes papírokat, hogy dolgozhassam. Ő, mint jó tanítónő, természetesen rendelkezik ilyen dolgokkal, sőt, mire befejeztük majdnem a lapot, egy mintavágó olló is előkerült.
ja igen, befejezTÜK, ugyanis Kedves PetiM, be lett fogva. :)
sokat szenvedtem vele, mármint a lappal, és sehogy sem akart összeállni. aztán lett egy majdnem snassz külső, és hát valamit alkotni kellett belülre, mert az hiper beégés lett volna. (egyébként is ott volt a bazi nagy nyomás rajtam, hogy "most alkotok, és aztán lesz valami, és szoktam internetre feltölteni, és azt Éva néni rendszeresen figyelemmel is kíséri...."szóval kész voltam eléggé...)

aztán beugrott, hogy Juca lapjának a dícsérő megjegyzései közt volt egy link, ami 3D-s képeket mutat be. ezzel párhuzamosan egy hasnoló szisztémájú könyvet nézegettem, így nem tudom, hogy a könyv miatt, vagy az üdvözlőkártyák miatt jutott eszembe... ez olyan tyúk-tojás kérdés....
na mind1. elővarázsoltam a linket:

http://www.robertsabuda.com/popmakesimple.asp

és neki kezdtem a nézelődésnek.

nagy sikert arattam már az oldallal is, Petinek nagyon tetszett. ki is választott gyorsan egyet (ami a karácsony kategoriában volt, tehát meg sem néztem a kis képet róla...), természetesen egy szarvast ábrázolót - Karcsi bá, leendő apósom ugyanis VADÁSZ.
bár inspiráció szerzésnek indult az internet elé ülés, de Peti már nyomtatásra készült 2 perc múlva.

így a kérdés rövidre lett zárva, a szarvastrófea-alkotás megindult. már csak valami színt kellett eszközölni szegény párának, ezért szóltam Petinek, hogy szerezzen be valami színest. elővett ugyan egy két poros ceruzatartót az íróasztal mélyéről, de célunk elérésében nem tudtak segítségünkre lenni.

így kiment Éva nénihez, és megkérdezte :"nincs színesed, főleg barna árnyalatai?" (ha az illetékesek olvassák: 1. remélem nem!!!! 2. hogy is volt pontosan ez a segélykérő (színes kérő) esedezés?)
mindenesetre lett egy 12s csomag ceruza, és nem tudom hogy de több db barnával.

Peti vagdosott, és színezett, én meg harapdáltam a szám hogy ne nevessek hangosan. de azért nagyon aranyos volt! és megállapíthatjuk, színezésben professzor! :)

ja. vágásban is. megnyugtatott, hogy direkt nem ugyanakkorára vágta ki az agancsokat, mert UGYANIS egy szarvasnak nem ugyanolyan a két agancsa... aztán mikor kész volt, észrevette, hogy eleve úgy volt "rajzolva" az a két agancs, hogy nem kellett volna rajta segíteni ollóval, hogy élethűbb legyen...

de azért nagyon szép lett.. nem? :)

ja, és a fotós is a Kedves volt. mert nem volt nálam fényképezőgép, és utólag lefotózta nekem. :)

hogyan is lett a blog?

ja tényleg.... már rég le akartam cserélni az első bejegyzés képeit, de inkább írok egy új bejegyzést ...
anno, akkora közlési igényem volt: nagyon meg szerettem volna mutatni a "világnak" hogy sima csipeszekre is lehet szalagot tekerni.* :) a világ megtudta, én meg azóta bővítettem a vihornya szalaggyűjteményem.. (és a blogbejegyzéseim is.)
néha előkerül a téma scrap.hu-n is, ki hogy tárolja a hozzávalóit. ezért gondoltam, megmutatom az én tárolási módszereim. :)

tehát a szalagok (asszem uborkás) üvegekben, csipeszekre tekerve. a szélesebbje, és az organza szalagok összetekerve, és megtűzve vannak benne egy átlátszó műanyag rekeszben (amit a t*scoból hoztam). nagyobb, díszesebb üvegben vannak a csipkék, a második sorban.




a gombok egy fa dobozban (ez nagy kérdés, hogy szortírozzam e őket.... így is nagyon tetszik, ömlesztve, de úgy is nagyon tetszene.... )
zárható műanyag tasakban az apróságok, kiegészítők. matricák is átlátszó kis táskában vannak. még éppen beleférnek.
a maradék színes papírok pedig egy mappában vannak, színek szerint rendezve. + pár pausz, minta, karton, stb... ja és a sablonok.
a pár lyukasztóm és elég kevés nyomdám egy műanyag, átlátszó dobozkában van. ez csatos. vmi kozmetikumhoz volt. ha jól emlékszem Mama kapta anyától, csak nekem megtetszett a doboz, megdicsértem, és anya csak a tartalmát ajándékozta el. vagyis a dobozt is, de azt nekem.. :)
persze ellenkeztem. mert milyen már, a saját nagyanyját fosztja meg az ajándéktól ez ember... de Anya nem tűrt ellentmondást... (;

*a cím is innen jön. hirtelen, gyorsan akartam közölni. hirtelen nem jutott más eszembe. meglepődök magamon, hogy van blogom. és a hirtelenségen meg méginkább. főleg azok tudnának mesélni, akik alig birják kivárni a döntéseimet. nem ajánlok embereket. szegények hagy felejtsenek... :P

képeslap esküvőre

Juca blogján http://bolhapiac.blogspot.com/ nézelődtem a múltkor(az agyon dicsért-hozzáteszem jogosan- tortájára voltam kíváncsi)mikor láttam, milyen frankó üdvözlőkártyát készített a torta mellé. el is mentettem magamnak, mint kiinduló ötletet, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar hozzá is fogok nyúlni...
hivatalosak voltunk Petivel egy esküvőre, az egyik haverja révén.
ilyenkor a srácok mindig összeadnak vmennyi pénzt. tehát ajándékkal nekem nem kell foglalkozni. csütrötkön már eszembe jutott, és mondtam is Juditnak, hogy kész leszek, ha Peti péntek este vagy szombat délelőtt fogja megkérdezni, nincs e véletlenül egy üdvözlőkártyám, amit külön mi adhatnánk Nekik...
és hát be is jött a sejtésem, pénteken már rákérdezett, és csendben hozzátette, hogy ez úgyis az én feladatom lesz majd... -de még itt a majd..nem? még egy évem lenne.. nem? bár már vártam a kérdést..ez is jelent vmit...
na de szombaton délelőtt végülis volt rá pár órám, mikor a hivatlan vendégek benéztek hozzánk és pofátlanul én nem szórakoztattam őket, hanem bevonultam az egyre nagyobb káoszt produkáló szobámba. :)
végül Juca üdvözlőkártyájáról szinte mindent átvettem, bár kicsit igényesebbre terveztem, de végül csak ennyire lett időm:




természetesen a színeket és a kis rajzot megváltoztattam, meg az írás nem ott, úgy van. de így is köszi Juca! nélküled ez nem jöhetett volna létre... (;
a rajzocska megint, egy régen letöltött képről lett másolva. sajnos nem tudom az eredetét...

ja! aztán persze kiderült, a vonulgatás közben, hogy mindenki mégiscsak külön adja oda a pénzt... szóval nem túl dizájnosan, de mégis nem csak beletéve a borítékba, a pausz alá csúsztattam be a pénzt...

+1: természetesen, (vagy nem): a kártyára írt idézet az ír áldás lett.

Nekem ez annyira kifejező. nagyon szeretem. csak lehet végül minden ismerősöm unni fogja, mert mindenki ismerni fogja már... :D

üdv